Kötelező változások a sulikban!

Szeptember 2-án nemcsak a tanítás kezdődik meg a köznevelési intézményekben, hanem számos fontos változást is hoz az új tanév az állami iskolákban. Akadnak minden diákot, illetve szülőt érintő változások, valamint olyanok, melyek idén egyelőre csak az 1., 5. és 9. évfolyamos tanulmányaikat megkezdőkre vonatkoznak. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete segítségével mutatjuk a köznevelési törvény már hatályos, illetve a tanév kezdetével most életbe lépő legfontosabb változásait.

Minden diákot illetve szülőt érintő változások:

• A tankötelezettség felső korhatárát 16 évre szállították le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak a tanévnek a végén, amelyben a diák betöltötte a 16. életévét megszűnik az állam ellátási kötelezettsége, ha egy diákot eltanácsolnak egy iskolából, nem kell őt másik iskolának felvennie. Ugyanakkor nem vállalhat munkát, amíg be nem tölti a 17. életévét, akkor is évig csak korlátozottan, így a legnehezebben kezelhető, eleve rosszabb esélyekkel induló gyerekek úgy kerülnek az utcára, hogy nem is tanulhatnak, nem is dolgozhatnak- Képzettség nélkül egyébként is szinte lehetetlen elhelyezkedni.

• Az általános iskola mind a 8 évfolyamán kötelező lesz délután 4-ig bent maradnia a gyerekeknek az iskolában. A szülő kérelmére az igazgató a kötelező tanítási órák utáni bent tartózkodás alól felmentést adhat, de ez csak lehetőség.

• Az iskolai szülői munkaközösségek szinte valamennyi jogát megvonta a törvény, saját szervezeti és működési szabályzata és tisztségviselői megválasztása mellett csak tájékoztatást kérhet a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben, továbbá kérésre tanácskozási joggal részt vehet képviselőjük a nevelőtestület ezen témákkal foglalkozó ülésein.

• Az iskolákban, a tantestület tagjaként aktív rendőrök, ún. bűnmegelőzési tanácsadók jelennek meg. Feladatuk elsődlegesen az internetes és droggal összefüggő bűncselekmények megelőzése lesz, de olyan információkat kell szerezniük, amelyekből megismerik a gyerekek iskolán kívüli szokásait, tevékenységét is. Aktív rendőrként, belátásuk szerint intézkedhetnek is, ennek részeként arányos mértékű testi kényszert is alkalmazhatnak.

• Fontos, már életbe lépett változás, hogy az iskoláskorúnak látszó gyerekeket, ha iskolaidőben az utcán vagy egyéb nyilvános helyen (pl. plázában) vannak, és nem tudják írásban, hitelt érdemlően bizonyítani, hogy igazoltan vannak távol, a rendőr bekísérheti az iskolába, szintén akár kényszer alkalmazásával.

• A diákokat is jelentősen érinti a pedagógusok munkaterhelésének változása. Munkaidejükből, heti 40 órából az eddigi 22 óra helyett most 26 órát kell megtartaniuk, további 6 órát az iskolában tartózkodni, többek között például a délutáni gyermekmegőrzést, a helyettesítéseket így biztosítják. Munkaidejükből 8 óra marad az órákra való felkészülésre, a dolgozatok javítására, az egyéni, differenciált feladatok esetleges kidolgozására, azaz minden tanítási órára 18 perc előkészületi idő jut. Ha mondjuk egy pedagógus 5 osztályban, összesen 150 gyereket tanít, heti 3 percet szánhat minden gyerekre.

Az 1., 5. és 9. évfolyamosokat érintő változások:

• A szülők idén már nem dönthettek úgy, hogy azok a gyerekek, akik 2013. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, még egy évig óvodában maradhassanak. Az előre nem tervezetten sok elsős miatt a minisztérium magasabb osztálylétszámokat engedélyezett.

• Jelentősen nőnek a kötelező óraszámok. Első osztályban napi 4 helyett 5 óra a kötelező, ötödikben a heti legfeljebb 22,5 óra 28 órára, a kilencedik évfolyamon 27,5 óra 35 órára növekszik.

• Az iskolák kötelező, ún. kerettantervek szerint tanítanak majd, helyi, egyedi, a gyerekeket figyelembe vevő alternatívákra mindössze 10% lehetősége van ezentúl az iskolának. A korábbi szabályozással szemben az új tantervek egészen konkrétan előírják, hogy mit kell tanítani, ráadásul igen jelentősen megnőtt a tananyag mennyisége.

• Az iskoláknak az óraszámon belül heti 5 testnevelés órát kell az órarendbe terveznie (ezt az intézkedést egy évvel ezelőtt vezették be, így érinti a mostani 2., 6. és 10. évfolyamot is).

• Első és ötödik évfolyamon új tantárgyakat vezetnek be. Minden szülőnek kötelezően nyilatkoznia kell, hogy melyik vallás hittanórájára kívánja gyermekét járatni, illetve helyette választhat egy erkölcstannak nevezett tárgyat. Az utóbbi oktatására néhány órás képzés keretében készítik fel a tanárokat. Az iskola ezen felül kötelezővé tehet olyan tárgyakat, mint a hagyományos családmodellt népszerűsítő, a nemi sztereotípiákat erősíteni célzott családi életre nevelés vagy a jelenismeret című tárgy.

• Az első évfolyamon a gyerekek ingyenesen kapják a tankönyvet, ám az ilyen könyvet a tanév végén vissza kell adniuk az iskola könyvtára számára.

Sulis változások a most.444től!

Van például egy új szabály arról, hogy délután négyig a gyerek nem mehet haza az iskolából. Tanítás, az nem lesz feltétlen, de napközi, meg szakkörök, meg tanulószoba az igen. Ez nyilván annak, aki eddig különórára járatta a gyerekét az iskolán kívül nem feltétlen jó hír. Meg azoknál a családoknál sem, ahol amúgy tudnának délután foglalkozni a gyerekkel, és nem akarják, hogy a tanítás végétől délután négyig a napköziben üldögéljen.
Annak a szülőnek, aki nem szeretné, hogy a gyereke délután bent maradjon, levelet kell írnia az iskolai igazgatójának, és tőle kérnie, hogy engedjék el korábban. Ezt egyébként az igazgató mérlegeli, tehát attól, hogy a szülő kéri, még nem mehet haza automatikusan a gyerek. Ha nem tetszik a döntés, akkor a Klebelsberg Központnál lehet fellebbezni.

Minden iskolást érintő változások

• A tankötelezettség felső korhatárát 16 évre szállították le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak a tanévnek a végén, amelyben a diák betöltötte a 16. életévét megszűnik az állam ellátási kötelezettsége, ha egy diákot eltanácsolnak egy iskolából, nem kell őt másik iskolának felvennie. Ugyanakkor nem vállalhat munkát, amíg be nem tölti a 17. életévét, akkor is egy évig csak korlátozottan.
• Az iskolai szülői munkaközösségek szinte valamennyi jogát megvonta a törvény.
• Az iskolákban, a tantestület tagjaként aktív rendőrök, ún. bűnmegelőzési tanácsadók jelennek meg.
•  A diákokat is jelentősen érinti a pedagógusok munkaterhelésének változása. Munkaidejükből, heti 40 órából az eddigi 22 óra helyett most 26 órát kell megtartaniuk, további 6 órát az iskolában tartózkodni, többek között például a délutáni gyermekmegőrzést, a helyettesítéseket így biztosítják.

Az 1., 5. és 9. évfolyamosokat érintő változások

•  Jelentősen nőnek a kötelező óraszámok. Első osztályban napi 4 helyett 5 óra a kötelező, ötödikben a heti legfeljebb 22,5 óra 28 órára, a kilencedik évfolyamon 27,5 óra 35 órára. A szülők idén már nem dönthettek úgy, hogy azok a gyerekek, akik 2013. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, még egy évig óvodában maradhassanak, most nagyon sok gyerek kényszerből, nem iskolaéretten került első osztályba. Az előre nem tervezetten sok elsős miatt a minisztérium magasabb osztálylétszámokat engedélyezett.
• Az iskolák kötelező, ún. kerettantervek szerint tanítanak majd, helyi, egyedi, a gyerekeket figyelembe vevő alternatívákra mindössze 10% lehetősége van ezentúl az iskolának. 
• Az iskoláknak az óraszámon belül heti 5 testnevelés órát kell az órarendbe terveznie.
•  2016-tól nem tehet érettségit az, aki nem teljesített 50 óra közösségi szolgálatot. Ennek formája, módja még alakul.
• Első és ötödik évfolyamon új tantárgyakat vezetnek be. Minden szülőnek kötelezően nyilatkoznia kell, hogy melyik vallás hittanórájára kívánja gyermekét járatni, illetve helyette választhat egy erkölcstannak nevezett tárgyat.
• Az első évfolyamon a gyerekek ingyenesen kapják a tankönyvet, ám az ilyen könyvet a tanév végén vissza kell adniuk az iskola könyvtárnak.

 Rendszerszintű változások

• Hatalmas ütemben és méretekben zajlik lojális új óvoda- és iskolaigazgatók kinevezése.

• Megkezdődik az új tantervek alapján készült pedagógiai programok felmenő rendszerű bevezetése. Ennek hatására a tanítási-tanulás folyamat minden ma a pályán lévő pedagógus emlékeinél sokkal inkább szabályozottabb és – a tartalmak és az alkalmazható pedagógiai módszertan tekintetében – egyre korlátozottabb lesz.
• A szakiskolák teljesen új alapokon, gyökeresen más rendszerben kezdenek el működni. A közismereti órák száma hétre csökken, ezeket egyetlen összevont közismereti tankönyvből tanítják majd.
• A pompásan működő régi tankönyvterjesztési rendszer helyén most debütál az új államosított és központosított, tehát drága és béna rendszer.
• Október elején mindenki megkapja új fizetését és kiderül, hogy a nyelvbotlásként folyamatosan 60 százalékosként kommunikált, valójában átlagosan 34 százalékos bérnövekedés.
• Ebben a tanévben megkezdi áldásos tevékenységét a szakfelügyelet, amely egy több évtizede halott oktatástudományi paradigma alapján az iskolai oktatás minőségét az egyes pedagógusok ellenőrzésével igyekszik biztosítani.
• A pedagógusok az átsorolással együtt járó munkaszerződés módosítás keretében belépnek a még nem is létező pedagógus kamarába.
• Megtörtént több száz nyugdíjkorhatárt elért pedagógus kényszernyugdíjazása, a helyükre azonban nem lehet felvenni másokat.
• Kétszáz valamilyen okból bűn által fertőzöttnek nyilvánított iskolában megjelennek az iskolarendőrök.

Kérdések-válaszok 2013/2014 tanév

http://www.kormany.hu/download/2/e8/f0000/Tan%C3%A9vkezd%C5%91_EMMInens_20130807.pdf

Nem államosítják a tankönyvkiadást

Mti:
Nincsen szó a tankönyv-előállítás államosításáról - jelentette ki Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerda este a HírTV Magyarország élőben című műsorában.
Hoffmann Rózsa ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja előző nap, sajtótájékoztatóján azt a kérdést intézte hozzá: igaz-e, hogy a tankönyvterjesztés után a kormány a tankönyvpiacot is államosítani akarja?
"Nem lesz bonyolultabb a rendszer, nem lesz drágább a tankönyv, és nincs szó a tankönyv-előállítás államásításáról sem" - fogalmazott Hoffmann Rózsa. Ugyanakkor kitért arra, hogy az egész tankönyvkiadást újra kell gondolni. Dolgoznak is rajta, de semmiben nincsen még döntés - mondta az államtitkár, megjegyezve: "Kunhalmi Ágnesnek ez a víziója jelenleg nélkülöz mindenféle alapot".
Az Index a múlt héten írt arról, hogy értesülései szerint a kormányzat egy kis kiadón, a Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt.-n keresztül akarja átrendezni a 14 milliárdos tankönyvpiacot. Kunhalmi Ágnes keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: az elképzelés illeszkedik az oktatási rendszer átalakításának folyamatába. Az államosítás megszüntetné a kiadók versenyét, és egy "tervhivatalt" hozna létre a tankönyvpiacon - mondta, jelezve azt is, hogy az MSZP károsnak tartaná, ha egy kiadó monopolhelyzetbe kerülne.
Hoffmann Rózsa arról, hogy a sajtóhoz érkeztek iskoláktól olyan információk, amelyek szerint nem érkeztek meg hozzájuk a tankönyvek, úgy reagált: "nem természetes, hogy határidő előtt (...) pánikot keltenek egy-egy esetleg lassabban megérkező csomag miatt". Szeptember elejére ígérte a könyvtárellátó, hogy minden iskolában ott lesz a tankönyv. Az ígéretet teljesíteni fogják - mondta Hoffmann Rózsa.

Kötelezően választható tantárgyak szeptembertől

forrás: eduline

Szeptembertől új kerettantervek alapján kezdődik meg a tanítás az általános és középiskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán. Az iskolák az óraszámok tíz százalékáról dönthetnek szabadon: emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az "extra" tantárgyak közül is, amelyeknek a tantervét nemrég hozták nyilvánosságra.


Családi életre nevelés (1-12. évfolyam)
A kerettanterv szerint ezt a tantárgyat a család kiemelkedő jelentősége teszi szükségessé "a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában". A diákok megtanulhatják a "működési zavarok helyes kezelését, megismerhetik a harmonikus családi mintákat".
Emellett a tantárgy segítséget nyújt "felelős párkapcsolatok" kialakításában, és foglalkozik a szexuális kultúra kérdéseivel is. Segíteni kívánja a diákokat a a "nemek közötti alapvető különbségek" megismerésében - itt az agyműködést és a kommunikációt említik, más magyarázat nincs - és a "termékenységtudatos", "családbarát" szemlélet kialakításában.
A tantárgyat nem hagyományos formában oktatnák, hanem rövid előadásokon és játékokon, szerepjátékokon keresztül, a diákok korának megfelelően. Az oktatásba védőnőt, mentálhigiénés szakembert is be lehet vonni.


Jelenismeret (7-12. évfolyam)
A tantárgy célja, hogy segítséget nyújtson a diákoknak "a felgyorsuló társadalmi változások, a hagyományos közösségek és értékek bizonytalanná válása" közepette. A tanulók az órán az őket körülvevő világról és saját tapasztalataikról beszélgetnek.
A jelenismeret-órákat azok a tanárok vezethetik, akik elsajátították a tantárgy módszertanát, nekik munkacsoportot kell alkotniuk, és kéthetente megbeszélniük a történteket. Minden órán egy vezető és egy segítő van jelen. Hagyományos számonkérés nincs, a diákok a félév végén elmondják: mit adott számukra ez az óra, mit hiányoltak, mi múlott rajtuk, és mi múlott a tanáraikon.

Katonai alapismeretek (9-12. évfolyam)
A diákok megismerik Magyarország biztonság- és szövetségi politikájának jellemzőit, tanulnak a NATO-ról, az Európai Unióról és az ENSZ-ről, a honvédelemmel összefüggő szabályokról, a Magyar Honvédség felépítéséről és feladatrendszeréről, a modern hadviselésről. Alapvető térkép- és tereptani ismeretekkel, valamint az elsősegélynyújtás módszereivel is megismerkednek. Katonai alapismeretekből a 2014-től érettségizhettek is. 

Gazdasági és pénzügyi kultúra I-II. (7-10. évfolyam)
A tantárgy célja, hogy fejlessze a pénzügyi tudatosságot, és megismertessen Magyarország pénzügyi viszonyaival. A diákok tanulnak a pénzügyekről, a piacgazdaság kialakulásáról és működéséről, sorra kerül az "igazságos elosztás", a jólét fogalma és a fenntarthatóság is. A diákok tanulnak a bankszámlákról, a hitelekről, befektetésekről, az adózás szabályairól, a világpiaci kereskedelemről és a vállalatok működéséről is.
Vállalkozzunk! (7-10. évfolyam)
A diákok a vállalatok működéséről és működtetéséről, például a könyvelés és az adózás szabályairól, illetve a marketingről tanulnak, és segítséget kapnak abban is, hogyan ismerhetik fel a fogyasztói szükségleteket, amelyekre sikeres vállalkozást építhetnek.
Munkapiac (9-10. évfolyam)
Az órákon szó esik a különböző életpályákról és foglalkozásokról, az élethosszig tartó tanulásról, a továbbtanulási lehetőségekről. A tanulók megismerkednek a munkaerőpiac és a munkajog alapvető fogalmaival, az álláskeresés technikáival.
Az oktatás esettanulmányok ismertetésén és vitákon keresztül zajlik, de a diákok ellátogatnak a munkaügyi központba is, otthoni feladatként pedig különböző, a munkaerőpiaccal kapcsolatos honlapokat kell tanulmányozniuk, például foglalkoztatási és fizetési statisztikákat.

Etikus vállalkozói ismeretek (11-12. évfolyam)
A diákok tanulnak a vállalatok környezetre gyakorolt hatásáról és a társadalmi felelősségvállalásról, a szervezeti kultúráról és az üzleti etikáról is. Megismerkednek többek között egy üzleti stratégia sikerességének feltételeivel, a vállalkozások típusaival és a prezentációs technikákkal, eszközökkel is. Végül csoportokban komplex üzleti tervet dolgoznak ki.

Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek (11-12. évfolyam)
A diákok megismerkednek a közgazdaság alapfogalmaival, tanulnak a vállalkozási formákról és elindításukról, a befektetési lehetőségekről és kockázatokról, a mindennapi pénzügyi feladatokról, a tőzsdéről és a magyar pénzügyi szervekről is.

Sakk, kajak-kenu, túrázás
Az iskolák a nemzeti lovaskultúra tantárgyat a 3-5. évfolyamon, a kajak-kenu - vízijártassági ismereteket és vitorlázás - vadvízi ismereteket az 5-8. évfolyamon taníthatnak. Szintén az általános iskola felső tagozatában lehet oktatni a bejárható Magyarország nevű tantárgyat, amelynek célja a túrázás népszerűsítése. A bringaakadémia tantárgyat a harmadiktól a hatodik évfolyamig, a sakk-logikát és a képességfejlesztő sakkot az 1-4., a saktika (sakk-matematika) tárgyat pedig a 9-10. évfolyamon lehet beépíteni a tantervbe. A szeptembertől érvényes általános iskolai és szakközépiskolai kerettantervet itt, a gimnáziumit pedig itt találjátok.

Iskolai relaxáció: szeptembertől kötelező lesz, de nem önálló tantárgyként

Forrás: Fazekas István

Meglepetésként ért, hogy akadt néhány ellenzője az iskolai relaxáció bevezetésének – írja az eduline-nak eljuttatott cikkben Bagdy Emőke, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület vezetője, az iskolai relaxáció bevezetésének programgazdája.

A szakember szerint a nevelési tanácsadók szolgáltatásait igénybe vevő 189 794 diákból tanácsadáson 99 687 gyerek, terápián 71 308 vett részt a 2009-2010-es tanévben. „Aligha kell ennél beszédesebb statisztika annak igazolására, hogy az iskolákban elodázhatatlan a stresszkezelő módszerek meghonosítása” – írja.

Bagdy Emőke szerint az iskolások naponta szembesülnek a felnőttek egy részének destruktív „stresszoldó eszközeivel”: alkohol, cigaretta, drog, „újabban sarlatánkúrák”. Hozzáteszi: a „diákrelax” hívei olyan módszert kínálnak a diákoknak, amely „növeli koncentrációjukat, kreativitásukat, önismeretüket, problémamegoldó, alkalmazkodó és feszültségtűrő képességüket, azt az utat, amelyik építi, és nem leépíti személyiségüket”.
„Éppen ezért ért meglepetésként, hogy akadt néhány ellenzője is tervünknek. A kritikusok alulinformáltságát és/vagy tudatos torzítását mutatja, hogy míg egy szervezet keresztényellenesnek bélyegezte, addig egy publicista népnemzeti ommnak minősítette az iskolai relaxációt” – olvasható a cikkben.

A szakember szerint a diákok számára az ehhez hasonló konfliktusos helyzetekre is kínálhat megoldást az iskolai relaxáció. A felsősöknek szánt gyakorlatsorok között egyebek között van olyan, amikor a stresszhelyzet feldolgozását úgy segítik, hogy egy-egy negatív élményt egymás között kibeszélve megkeresik az adott esemény lehetséges pozitívumát: azt, hogy például milyen energiákat, készségeket, képességeket mozgósíthat a krízishelyzet. 

„Szeptembertől indul a program, nem önálló kötelező tantárgyként, és időkerete is legfeljebb heti fél óra lesz, a testnevelésórák részeként, de alsóban bizonyosan nem a tornatanárok irányításával. A foglalkozások majdani vezetői számára már készen vannak a tematikák, vagyis az az akkreditált szakmai programsorozat, amely iránymutató, és amely alapján diák és tanár is élvezni fogja a közös játékos munkát” – zárul a cikk.

Új tantárgyak szeptembertől: ezekre az órákra minden diáknak járnia kell

forrás Czrevan Andrea:

Új tantárgyakat vezetnek be szeptembertől az első, ötödik és kilencedik évfolyamon, felmenő rendszerben. Heti egy órában kötelező lesz a hittan vagy az erkölcstan, a mindennapos testnevelésórán pedig relaxálniuk kell majd a diákoknak. Az iskolák az óraszámok tíz százalékáról dönthetnek szabadon: emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az "extra" tantárgyak közül is, mint amilyen a családi életre nevelés vagy a jelenismeret.



Erkölcstan/hit- és erkölcstan
Szeptembertől felmenő rendszerben vezetik be az új tantárgyat az első és az ötödik évfolyamon, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok hetedik évfolyamán. Az elsősök 52 százaléka a hittant, 48 százaléka az erkölcstant választotta. Erkölcstant az ötödikesek 58, hittant pedig 42 százalékuk fog tanulni. Tanév közben nincs lehetőség váltani: a következő tanévre vonatkozó változtatási szándékot május 20-ig írásban kell majd jelezni az iskolaigazgatónak. A kollégiumokban is kötelező lesz az erkölcstan.

Egy júniusi erkölcstan mintaórán kiderült: a diákok játékos formában tanulnak, a kerettantervnek megfelelően például a nő és a férfi különbségről. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit is fognak osztályozni, és mi lesz azzal, aki nem ért egyet a tankönyvben szereplő definícióval. Az egyik cél a vitakultúra kialakítása lenne, az órákat pedig játékokkal, drámapedagógiai módszerekkel, mesék és versek közös feldolgozásával tennék élvezhetővé. Kérdés azonban, hogy egy hatvan órás "gyorstalpaló" után alkalmasak lesznek-e erre a tanárok, akik közül - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint - sokan elégedetlenek a rövid felkészítéssel. A kötelező hit- és erkölcstannal kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Testnevelés
A mindennapos testnevelést 2012 szeptemberében vezették be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon, a következő években felmenő rendszerben építik be a tantervbe. Így az idei tanévben az 1-2., az 5-6. és a 9-10. évfolyamosoknak kötelezőa mindennapos tesióra, amelyen relaxációt is kell majd tanítani. Két órát ki lehet váltani diáksportköri tevékenységgel, illetve versenyszerű sportolással, ha a diák rendelkezik egyesületi tagsággal vagy amatőr sportolói sportszerződéssel. 180 iskolában lovagolni is tanítják majd a diákokat, méghozzá ingyenesen.

Relaxáció
A tesiórákon nemcsak sportolni, hanem meditálni is kell majd. Bagdy Emőke pszichológus, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnöke, a program egyik kidolgozója szerint a relaxációnak köszönhetően a diákok kevésbé lesznek idegesek, és "egyensúlyba kerülnek". A pszichológus tájékoztatása szerint a foglalkozások időkerete legfeljebb heti fél óra lesz, a testnevelésórák részeként, de alsóban bizonyosan nem a tornatanárok irányításával.

Dráma és tánc
Az iskoláknak az ötödik osztályban heti egy óra dráma és tánc vagy hon- és népismeret, kilencedik évfolyamon pedig dráma és tánc vagy mozgókép és médiaismeret közül kellett választaniuk. A dráma és tánc órán a diákok évente egyszer színházba is mehetnek. A tantárgy célja az élményeken keresztül történő megértés, a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése.


Választható tantárgyak: családi élet, pénzügy, sakk A családi életre nevelés tárgy a "nemek közötti alapvető különbségek" megismertetését és a "termékenységtudatos", "családbarát" szemlélet kialakítását tűzi ki célul. A jelenismeret nevű órán a tanulók az őket körülvevő világról és saját tapasztalataikról beszélgethetnek, a gazdasági és pénzügyi kultúráról szóló órákon pedig a piacgazdaság kialakulásáról és működéséről, az "igazságos elosztásról", a bankszámlákról, hitelekről, befektetésekről is tanulnak majd a diákok.